TudományA tudományban az ókorban az egyiptomiak jártak az élen.
I. e. 3. évezred kezdetén kidolgozták az ókor legtökéletesebb naptárrendszerét, amely a 365 napos éven alapult. Holdhónapokat állapítottak meg, egy év 12 holdhónappból állt. Ebben az égitestek állásának megfigyelése segített. Csillagászati ismereteik a Nílus áradásának kiszámításaihoz nélkülözhetetlenek voltak. Ez a mezőgazdasági munkálatok előkészítésében játszott fontos szerepet.
A földek határainak megállapításához, az épületek megtervezéséhez számtani és mértani ismeretekre volt szükség. Az egyiptomiak tizes számrendszernben számoltak.
Az orvostudomány is különösen fejlett volt Egyiptomban, mejnek fejlődéséhez a sebek gyógyítása, a betegségek ellen való védekezés vezetett. Az emberi test felépítésének megismerése során fontos felismerésekre jutottak. Ennek volt köszönhető a mumifikálás technikájának kialakulása is.
A betegségek okaival azonban többnyire nem voltak tisztában, így gonosz szellemektől valónak tartották, amik ellen szerintük csak a varázslat segít.
Az elsős gimnazista történelem könyvemben találtam két kis idézetet ide vonatkozóan:
Az Ebers-papiruszon olvashatjuk a következő sorokat, mely a Kr. e. 2 évezredből való.
"A szívből ágaznak a véredények az összes tagokba. Amely tagokra tehát az orvos ujjait
helyezi... mindenütt a szívét érzi, mivel edényei az összes tagokba vezetnek."
Ugyan ebben a papíruszban olvasható azonban ez a pár sor is:
"A varázsige kezdete, amikor a gyógyszert ráteszik az ember tagjaira... Mondd e szavakat,
mikor a gyógyszer rátetetik az ember valamelyik beteg tagjára! Valóban jó, milliószor
kipróbálták."
Bárcsak ilyen egyszerű lenne :) .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése