Az alexandriai könyvtár

Az alexandriai könyvtár az ókori világ legnagyobb könyvtára volt. A Kr. e. 3. században hozták létre Egyiptomban, elsősorban a Museionban folyó kutatások elősegítésére és a görögök szellemi örökségének megőrzésére.
Az alexandriai Museion és a könyvtár, amely több százezer irodalmi és tudományos munkát őrzött, I. Ptolemaios korában alakult és a Kr. u. 3. század végén semmisült meg.
A könyvtár létrehozójának a hellén származású I. Ptolemaiosz Szótért tartják.
A hagyomány szerint az Alexandriába érkező utasok csomagjait átvizsgálták, a könyveket elkobozták, és addig nem is adták vissza, amíg el nem döntötték, hogy értékesek-e a könyvtár számára. Ha pedig értékesnek bizonyultak, a tulajdonos az eredeti példány helyett csak egy másolatot kapott vissza.
A könyvtár virágkorában 500 000 papirusztekercset - azaz könyvet - őrzött. „Katalógusát” Kallimakhosz jegyezte fel, aki egy ismert költő volt. 14 könyvtárosa neve maradt fenn (erről a későbbiekben még beszámolok).
A Könyvtár először Kr. e. 48–47-ben, az alexandriai háború idején égett le. A végső pusztulás 640–642 között következett be.

Nagy Sándor

Nagy Sándor ( III. Alexandros) Pella városában született i.e. 356-ban. Apja II. Philippos, a makedón birodalom alapjainak megteremtője, anyja Olympias.
A hagyomány szerint születését álom jövendölte meg. Olympias - nászéjszakája előtt álmában - látta, hogy villámcsapás érte méhét, amely fellángolt. Philippos valamivel később azt álmodta, hogy felesége méhét oroszlános pecséttel zárták le. Oroszlánhoz hasonlatos csodálatos gyermeket vártak tehát.
Nevelője Arisztotelész volt. Húsz éves korában lett király.
A Birodalom egységére törekedett, ezért megkövetelte az isten-királynak kijáró tiszteletet és mindent megtett a meghódított népek Birodalomba illesztéséért. A híres Szúszai menyegzőn ő maga Stateirát, Dareios leányát vette el feleségül, a makedón előkelőket pedig perzsa főemberek lányával házasította össze.
Nagy Sándor álma a világ feletti uralomról nem teljesülhetett be. Indiai hadjáratát katonái zúgolódása miatt félbe kellett hagynia, Arábia és Afrika meghódítását pedig már el sem kezdhette.
Kr.e. 323. jún. 13-án halt meg, melynek oka a mai napig vitatott, egyesek betegséget, míg mások a mérgezés lehetőségét vetik fe , de már az ókori hagyomány sem volt egységes ebben. Sírjának helye vita tárgyát képezi. Ókori források szerint végakaratával ellentétben nem Szívában, hanem Memphiszben, majd Alexandriában helyezték örök nyugalomra.
Halála után a Dunától az Indusig terjedő birodalma felbomlott

Alexandria

Egyiptom Földközi-tengeri partján, a Nílus deltájának nyugati csücskében alapította Nagy Sándor i.e. 332-ben egy viszonylag jelentéktelen egyiptomi település, Rhakótis helyén, Deinokratesz építész tervei szerint. 19 km volt a kerülete.
A monda szerint Nagy Sándornak álmában egy aggastyán jelent meg és Homérosz sorait idézte, amelyekben Pharosz szigetét említi. Ez bírta rá, hogy itt építse meg a várost.
Részben kedvező fekvésének, részben a királyi támogatásoknak köszönhetően hamarosan a hellénisztikus világ egyik legjelentősebb kulturális, politikai és kereskedelmi központjává vált.
Az alexandriai Museion és a könyvtár, amely több százezer irodalmi és tudományos munkát őrzött, I. Ptolemaios korában alakult és a Kr. u. 3. század végén semmisült meg.
Alexandria a tudományos élet mellett a Földközi-tengeri kereskedelem központjául is szolgált: kikötője összeköttetést biztosított a Nílus-völgy és Meroé város, valamint a Vörös-tenger irányában Arábia és India között. Legfontosabb kiviteli cikke az üveg, a papirusz és a vászon volt. Három etnikum alkotta lakosságát, amelynek száma a Ptolemaios-kor végére az egymillió főt is elérte. A görögök a királyi negyed közelében telepedtek le, az egyiptomiak a város déli részén fekvő Rhakótis-negyedben éltek, a meglehetősen nagy számú zsidó népesség pedig a keleti zónát lakta.

Forrás: Antik Gyűjtemény- Hyperion
Wikipédia

Egy kis érdekesség

Az Alexandriai Könyvtár először Kr. e. 48–47-ben, az alexandriai háború idején égett le. Az elkövetkező években, a folyamatos római támadások következtében – 262-ben Aemilianus lázadása, majd 272-ben Aurelianus alatt, és végül 296–97-ben, Diocletianus ostroma alatt – többször is megsérült. A végső pusztulás 640–642 között következett be, amikor Amr ibn el-Asz seregei legyőzték Alexandriát. Ekkor Omár kalifa parancsára, azzal az indokkal, hogy ha a könyvek azt tartalmazzák, mint a Korán, feleslegesek, ha nem, akkor veszélyesek, elégették a könyveket.
Egyes vélemények szerint az utóbbi történet hamis, amit évszázadokkal később, a 12. században találtak ki.

A római Tiberius Claudius Balbilusnak tulajdonított felirat (Kr. u. 56) ami igazolja, hogy az Alexandriai Könyvtár még a Krisztus utáni első században is működött.

Az új Alexandriai Könyvtár épülete

Alexandria könyvtárában őrizték az ókori világ írott emlékeinek legnagyobb gyűjteményét,melyet tűzvész pusztította el az V. században.
1989-ben az egyiptomi kormány nyílt versenypályázatot írt ki az újjáépítendő Alexandriai Könyvtár terveinek elkészítésére. Mintegy 650 pályamű érkezett. Óriási meglepetésre a Snøhetta nevű építésziroda nyerte el a megbízást – egy olyan apró norvég cég, amely korábban csak néhány nagyobb volumenű épületet tervezett, és hasonló pályázaton még soha nem nyert. Az új könyvtár, a 2002-ben átadott Bibliotheca Alexandria, sokak számára az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb építészeti alkotása.